Úgy kezdeném
Hogyha megértenéd
Volt egy hang
Ami bennem él… s kitört Feléd.

S úgy folytatnám
Hogyha elmondhatnám
Hogy a dalt
Könnyek szülhetik – s meg is ölhetik.

Refr.:
Már rég a múltban jársz
Szomorú, de nem jutsz át
Köteléked eltépnéd, de félsz talán
Amiből kiindultál
Az a HÉV már rég nem jár
Amitől csak kicsit fáj, de öl…

Sötét volt az éj
Amikor elmentél, babám!
Árokba vetett kép
Tépett madár

A szív úgy zilál
Elrohan meg se áll ma már
Poros kép őrzi még
Szobám falán