Utazás

Utazás

Áttetsző fémhúron csúszom le
S az ágy jéghideg, testem nem fedi be
A takaró büntető, megbújnék valahol
Hol csak a csend ölel, s távolban vagy közel…
De vonatom zakatol.

Vonalam görbe már,
Megtört a dörzsmozsár
Jéggé vált gyermekem, szívével meztelen
Harcol a tereken, nyugaton s Keleten
Egy más világra vár,
Hol a város hallgatag, mert a zaj elmaradt
A múlt század hajnalán.

Ne kísérts édeset, se omlósan finomat
Alva sem döntheted romba a kínokat
Írok, mert így lehet – egységes méretet
Öltő harc jöhet, melyet, ha kérdezed
Nem nyerhet ész se meg
Szívvel meg nem lehet
Létezni itt Neked!

Ne kísértsd szomjazón a napsugár melegét,
Megnyíló ajtómon sétálhatsz könnyedén.
Bármerre tart az út, múzsám most Te leszel
Dalokat ébresztve minden hangjegyeddel…

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük